Petefészek-, petevezeték műtétek

Nőgyógyászati műtétek

Petefészek-, petevezeték műtétek

Petefészek-, petevezeték műtétek A nőgyógyászat a női nemi szervek megbetegedéseivel, illetve azok kezelésével foglalkozó szakterület. Bizonyos nőgyógyászati problémák csak sebészeti úton kezelhetőek. A nőgyógyászati műtéteket minden esetben szakorvosi vizsgálat előzi meg, indokolt esetben pedig további laboratóriumi és képalkotó eljárások is. A rendszeres nőgyógyászati szűrés elengedhetetlen a sokszor tünetmentes elváltozások diagnosztizálásához. Ezen nőgyógyászati problémák korai felismerése a hatékony kezelés fontos feltétele.

A nőgyógyászati műtétek – a probléma típusától függően - különböző műtéti módokon valósíthatók meg. Így beszélhetünk laparoszkópos műtétekről, amelyek során a hasüregben törénnek a terápiás beavatkozások, hiszteroszkópos beavatkozásról, azaz méhtükrözésről, amelynek során a hüvelyen át jutunk el a méhüregbe, illetve olyan helyzet is létrejöhet, amikor nyitott has műtétek elvégzésére van szükség. Ezen műtéti módokról ide kattintva részletesen olvashat.

Az alábbiakban a petefészken, petevezetéken végzett leggyakoribb műtétekről nyújtunk tájékoztatást.

Méhen kívüli terhesség műtétei laparoszkóppal

Méhen kívüli (ektópiás) terhességről beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt a méh üregén kívül, rendellenes módon ágyazódik be és indul fejlődésnek. Ektópiás beágyazódás leggyakrabban a petevezeték falában történik (kürtterhesség), de előfordulhat az petefészkekben (petefészek-terhesség), a méhnyakban (méhnyak-terhesség) és a hasüregben (hasűri terhesség) is. Méhen kívül történő beágyazódás a terhességek nagyjából 1%-ában fordul elő.

Sajnos e rendellenes helyeken beágyazódott magzatok a megfelelő környezet és vérellátás hiányában nem képesek kifejlődni és mivel ez az állapot az anya életét veszélyezteti, a méhen kívül beágyazódott embriót el kell távolítani.

A méhen kívüli terhességgel és a műtéttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Honnan lehet tudni, hogy méhen kívüli terhességem van?

A nők egy része, akinek elmarad a menstruációja és esetleg a koraterhesség gyanújelei (émelygés, reggeli hányás, a testhőmérséklet emelkedése 0,5-1 °C-al, szokatlan ételek megkívánása, stb.) is jelentkeznek, elvégez egy otthoni gyorstesztet. Ha a terhességi teszt pozitív, látogasson el nőgyógyászához, aki ultrahangos vizsgálattal meg fogja nézni, hogy valóban fennáll-e terhesség, ha igen, akkor az méhen belül vagy kívül található-e. Ikerterhesség esetén az is előfordulhat, hogy méhen belül és kívül is történik beágyazódás, így az ultrahangvizsgálat során minden esetben ki kell zárni a méhen kívüli terhességet, akkor is, ha a méhen belüli magzatot már megtaláltuk.

Sok esetben előfordul azonban, hogy a várandós figyelmét elkerülik (vagy nem is jelentkeznek markánsan) a tünetek vagy rendszertelen ciklus esetén nem is számít különösnek a menstruáció több hetes késése sem. Az ektópiás várandósság akár 4-12.hétig panaszmentes maradhat, de a következő tünetek felhívhatják a figyelmünket rá:

  • féloldali alhasi diszkomfort érzés, fájdalom
  • a menstruáció elmaradása, majd hüvelyi vérzés vagy barnás színű híg folyás
  • hőemelkedés
  • vállcsúcsba sugárzó fájdalom
  • vizelet- vagy székletürítéskor fellépő fájdalom vagy diszkomfort érzés

A méhen kívüli terhesség legfőbb veszélye a nagymérvű vérzés, hiszen sem a petevezetők, sem egyéb hasüregi szervek nem alkalmasak a magzat kihordására.

Az ektópiásan beágyazódott magzat bizonyos ideig képes növekedni a petevezeték falában, de közben erodálja az ott található ereket és egy meghatározott méret elérése után kilyukaszthatja annak falát(ruptúra), ami nagymérvű –akár életveszélyes- vérzéshez vezethet. Petevezeték ruptúra jelei lehetnek, melyek jelentkezése esetén azonnali kórházi kezelés szükséges:

  • hirtelen jövő, intenzív, nyilalló alhasi fájdalom
  • szédülés, akár ájulás
  • émelygés
  • sápadtság

A méhen kívüli terhesség az adott szervet (méhnyak, petefészek, hashártya)minden esetben roncsolja és nagymérvű vérzéshez vezethet. Sürgős esetekben, csillapíthatatlan vérzés esetén nem egyszer szorul az orvos a petevezeték vagy akár a méh, a petefészkek eltávolítására.

A fenti életveszélyes szituáció elkerülése érdekében a felismert méhen kívüli terhességet el kell távolítani az anya szervezetéből. A korszerű ultrahangos diagnosztika és az igen érzékeny (β-HCG) terhességi tesztek segítségével napjainkban a méhen kívüli terhességek 70-80%-át még intakt állapotban felismerjük. Amennyiben diagnosztikus problémák merülnek fel, a hastükrözés (laparpszkópia) biztossá teheti a diagnózist, s egyúttal megteremti az együlésben történő terápiás megoldás lehetőségét is.

A méhen kívüli terhesség kezelésének módszerei:

A cél a korai diagnózis felállítása, miáltal az életveszélyes vérzés kialakulása megelőzhető, továbbá lehetőségünk nyílik konzervatív terápiás eljárások és szervmegtartó műtétek elvégzésére és a fogamzóképesség megtartására.

Az ektópiásan beágyazódott terhességek egy része spontán megszakadhat és tünetmentesen felszívódhat. Erre a szokásosnál kissé bővebb, megkésett menstruáció utalhat.

De mivel sosem zárhatjuk ki a petevezeték-ruptúra lehetőségét, ezért a beteg szoros megfigyelése és sok esetben gyógyszeres vagy műtéti kezelése szükséges.

Gyógyszeres kezelés:

A korai méhen kívüli terhesség kezelésében lehetőségünk van gyógyszeres terápiára. A hatóanyag bejuttatása történhet szisztémásan (intramuszkulárisan, vagyis izomba adva) vagy lokálisan (közvetlenül a petezsákba juttatva). Lokális terápia esetén hüvelyen keresztül ultrahangvezérléssel vagy laparoszkópia által felkeressük a rendellenesen beágyazódott petezsákot, kiszívjuk annak tartalmát, majd azonos térfogatú gyógyszert fecskendezünk vissza. A gyógyszer hatására –annak beadási módjától függetlenül- az embrió elhal és általában magától kiürül. Ha ez a megoldás nem jöhet szóban (nem koraterhességről van szó, az utlrahang alapján a magzat túl nagy, stb.), az esetben műtéti eljárásokhoz folyamodunk.

A kürtterhesség műtéti kezelési módszerei:

Míg régebben a hasmetszés (laparotómia) útján történő petevezeték-eltávolítás (salpingectomia) volt a bevett műtéti eljárás, addig ma a méhen kívüli terhesség műtéti kezelésének korszerű módszere a laparoszkópia.

A laparoszkópos módszer által kisebb a vérveszteség, csökken az operációt követő fájdalom és a felépülési idő. További előnye a laparotómiához képest, hogy a beavatkozást követően kevesebb összenövés (adhézió) alakul ki a hasüregben.

Két lehetséges laparoszkópos eljárás létezik, melyek közötti választás az alábbiaktól függ:

  • a méhen kívüli terhesség nagysága
  • a beágyazódás helye
  • a petevezeték állapota
  • a páciens jövőbeni családtervezési szándéka

Salpingotomia

A salpingotomia egy szervmegtartó műtét, tehát célja a petevezeték megtartása, hogy a későbbiekben élettani funkcióját betölthesse. Sikeres műtét esetén tehát az érintett petevezetőn keresztül a jövőben is történhet megtermékenyítés.

  • Ha a beágyazódás a petevezető középső harmadában következett be, speciális laparoszkópos eszközökkel egy apró vágást ejtünk a petevezető falán, majd eltávolítjuk az embriót és mellékrészeit.
  • Ha a terhesség a petevezeték hasüreg/petefészek felőli harmadában helyezkedik el, azt egy speciális szívóval a hasüreg felől távolítjuk el.
  • A petevezető méhbe torkolló részén beágyazódott terhesség esetén szegmentális rezekciót végzünk, ami azt jelenti, hogy kimetsszük az embriót tartalmazó részt, majd újra egyesítjük a végeket.

Ha a petevezeték fala megrepedt, vagy a műtét során erős vérzés jelentkezik, továbbá ha a páciens már nem kíván újabb terhességet a jövőben, a kürt teljes eltávolítását végezzük. Ez az eljárás javasolt a következő esetekben is:

  • korábban sterilizáló, majd petevezeték-helyreállító műtéten átesett páciensben kialakuló méhen kívüli terhesség
  • ismétlődő méhen kívüli terhesség

Salpingotomiás beavatkozás esetén tehát a petevezető teljes hosszában eltávolításra kerül. Fontos azonban kiemelni, hogy a műtétet követően –másik oldali egészséges petevezető megléte esetén- spontán terhesség a későbbiekben is zavartalanul kialakulhat az ellenoldali petevezetőn keresztül.

Egyéb helyen történő beágyazódás műtéti megoldásai

  • Petefészek-terhesség esetén a laparoszkópos beavatkozás során a petefészek felszínén beágyazódott terhességet megkíséreljük leválasztani a tapadási helyéről. Amennyiben ez nem lehetséges, kimetsszük a petefészek egy darabját (ahol a tapadás történt) vagy eltávolítjuk azt. Természetesen minden esetben a lehető legkonzervatívabb eljárást kíséreljük meg először és annak sikertelensége esetén szorulunk a szövet- vagy szerveltávolító beavatkozásra.
  • Hasűri terhesség esetén a beágyazódás történhet a hashártyán vagy bármely más hasi szerven. A hasűri terhesség műtéti megoldása –a kellő hozzáférés biztosítása miatt- laparotómiás behatolással végezhető.
  • Méhnyak-terhesség során a vetélés nagyon erős, szinte csillapíthatatlan vérzéssel járhat. Ilyen esetben –a beteg életének védelme érdekében- akár a méh eltávolítására is kényszerülhetünk. De korai felismerés esetén lehetőségünk adatik a fent említett gyógyszeres kezelésre, majd a műszeres befejezésre.

Petefészek eltávolítása

Az oophorectomia vagy ovariectomia egy sebészeti beavatkozás, mely során az egyik (unilaterális oophorectomia) vagy mindkét petefészek (bilaterális oophorectomia) eltávolításra kerül. Utóbbi esetben az ún. sebészi menopauza állapota lép fel közvetlenül a műtétet követően. Ha a petefészekkel együtt a petevezetékeket is el kell távolítani, salpingo-oophorectomiáról beszélünk.

 

A petefészek eltávolító műtéttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

A petefészek eltávolításának lehetséges okai:

  • tubo-ovariális abscessus, vagyis a petevezetőket és a petefészkeket érintő tályog (ami egy gennyel telt üreg)
  • petefészekrák
  • endometriózis petefészek érintettséggel (csokoládéciszta)
  • jóindulatú petefészektumorok, ciszták
  • magas rizikóval rendelkező nőknél a petefészek- és az emlőrák megelőzése
  • torsio ovarii- vagyis petefészek csavarodás

A petefészek eltávolítható laparotómia (hasmetszés), illetve – a műtétet indikáló kórkép típusától függően – laparoszkópia által. Az ovariectomia önmagában is kivitelezhető, de gyakran kombináljuk hiszterektómiával, vagyis méheltávolítással, ha a páciens már túl van a változókoron, vagy ha a jövőben már nincsenek családtervezési tervei. Igazolt petefészekrák esetén, vagy ha annak kialakulására nagy a rizikó, a beavatkozást a petevezetők eltávolítására is kiterjesztjük (salpingo-oophorectomia).

A műtét kockázatai:

A petefészekeltávolítás egy viszonylag biztonságos eljárás, ami kis eséllyel okoz komplikációkat, melyek az alábbiak lehetnek:

  • vérzés
  • fertőzés
  • a környező szervek sérülése
  • a tumor szétesése és a kiszabadult daganatos sejtek szóródása
  • petefészeksejtek visszamaradása a műtétet követően, mely endometriózis esetén, menopauza előtt álló nőknél ismét tünetekkel járhat (pl. kismedencei, alhasi fájdalom)
  • bélelzáródás

Mindkét petefészek eltávolítása esetén – termékeny korú nők esetében – azonnal beáll a menopauza állapota. A női hormonok csökkent szintje okozza ilyenkor a tüneteket:

  • hőhullámok
  • hüvelyszárazság
  • depresszió
  • szívbetegségre való fokozott hajlam
  • memóriaromlás
  • csökkent libidó
  • csontritkulás, csonttörések

A fenti tünetek kezelésére hormonterápia jöhet szóba, melyet általában 50 éves korig folytatunk.

Hogyan készüljön fel a műtétre?

A műtét előtt orvosa az alábbi tanácsokat adhatja, melyek betartása elősegítheti annak sikerességét:

  • egy hashajtó oldat elfogyasztása a műtét előtti napon, mely segít a belek megtisztításában
  • a műtét napján (illetve a műtét előtti 8-12 órában) ne fogyasszon ételt, és a folyadékbevitelét is korlátozza
  • a rendszeresen szedett gyógyszerek elvételre, vagy más gyógyszerekre történő átállításra kerülhetnek a műtét előtt és azt követően
  • szükség lehet részletes ultrahang és/ vagy CT vizsgálatra a beavatkozás pontos megtervezése céljából

Hogyan tervezzen a kórházi benntartózkodásra?

Oophorectomiát követően néhány napos bentfekvés szükséges lehet. A benntartózkodás ideje függ a beavatkozás típusától (laparotómia, laparoszkópia), indikációjától és a páciens általános egészségi állapotától. Kezelőorvosa adhat személyre szabott információt a bennfekvés szükséges időtartamáról. A benntöltött időre érdemes magával hoznia a következőket:

  • papucs, köpeny
  • tisztálkodó eszközök, pl. fogkefe
  • az idő elütésére alkalmas eszközök, mint pl. könyvek, magazinok, táblagép

Hogyan készülhet fel már a műtét előtt az esetleges meddőségre?

Ha a műtétet követően is szeretne gyermeket vállalni, konzultáljon orvosával ennek lehetőségéről. Féloldali petefészek eltávolítás esetén erre a jövőben is lehetősége van természetes úton, illetve a menstruációs ciklusa is megmarad. Ha mindkét petefészek eltávolításra kerül, de a méhe bennmarad, Ön továbbra is teherbe eshet asszisztált reprodukciós módszerek segítségével. Egy fertilitási szakember segíthet a mikéntjében.

Mire számíthatok?

A műtétet altatásban végezzük. A beavatkozásnak két módja van:

  • Hagyományos, nyílt hasi műtét (laparotómia):Laparotómia során a hasfalon történt bemetszés által nyitunk utat a petefészkek felé. A sebész leválasztja a petefészket az ellátó erekről és a környező szövetekről, majd eltávolítja azt.
  • Laparoszkópia, kulcslyuksebészet: Laparoszkópia során a hasüregi szerveket a hasfalon ejtett 3 vagy 4 kis méretű metszés útján, speciális eszközökkel érhetjük el. A sebész az első lyukon egy kamerát, a többin pedig a műtét elvégzéséhez szükséges eszközöket helyezi be. Ezek segítségével a petefészkek leválasztásra kerülnek az ellátó vérerekről, majd egy zacskóba helyezve eltávolításra kerülnek az egyik kis lyukon keresztül.

A műtét módjának kiválasztása a háttérben meghúzódó betegség jellegétől függ. A laparoszkópos módszer kevesebb műtétet követő fájdalommal és rövidebb felépülési idővel jár, ám daganatok esetében általában a laparotómia a biztonságosabb eljárás. Néha az is előfordulhat, hogy a laparoszkópia konvertálásra kerül a beavatkozás közben nyílt műtétté (pl. nagy kiterjedésű daganat vagy a műtét során fellépő súlyosabb vérzés esetén).

A műtétet követően a következőkre számíthat:

  • az altatószer hatásának megszűnéséig megfigyelés alatt fogjuk tartani
  • ezután a szobájában helyezzük el, ahol a műtét típusától függően 24 óráig-néhány napig kell bent maradnia
  • a lábadozás során a lehető leghamarabb igyekezzék mozogni, felkelni, hiszen ez elősegíti a gyorsabb gyógyulást
  • a lábadozás ideje a beavatkozás típusától, indikációjától és az Ön általános állapotától függ
  • a műtétet követően átlagosan 6 héttel a legtöbb páciens már visszatérhet a műtétet megelőző teendőihez, aktivitásához; sőt ez az idő két hétre is csökkenhet laparoszkópos beavatkozás esetén

Dr. Artner Attila
Dr. Artner Attila
Nőgyógyász
Dr. Bencsik András
Dr. Bencsik András
Szülész-nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Diker Binyamin
Dr. Diker Binyamin
Nőgyógyász
Dr. Gerő György
Dr. Gerő György
Nőgyógyász
Dr. Hartman Gábor
Dr. Hartman Gábor
Szülész-nőgyógyász
Dr. Magyar Zoltán
Dr. Magyar Zoltán
Szülész-nőgyógyász - nem tart rendelést
Dr. Máté Szabolcs
Dr. Máté Szabolcs
Nőgyógyász, Onkológus
Dr. Mészáros László
Dr. Mészáros László
Nőgyógyász
Dr. Molnár-G. Béla
Dr. Molnár-G. Béla
Nőgyógyász
Dr. Novák Zoltán
Dr. Novák Zoltán
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Orbán László György
Dr. Orbán László György
Nőgyógyász, Onkológus - Csak operáló orvos
Dr. Ruttner Zoltán
Dr. Ruttner Zoltán
Nőgyógyász
Dr. Sobel Gábor Balázs
Dr. Sobel Gábor Balázs
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Szakács Zoltán
Dr. Szakács Zoltán
Nőgyógyász
Dr. Tarnai László
Dr. Tarnai László
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Telek Tamás
Dr. Telek Tamás
Szülész-nőgyógyász
Dr. Tóth Károly Sándor
Dr. Tóth Károly Sándor
Nőgyógyász
Dr. Vermes Gábor
Dr. Vermes Gábor
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Prof. Dr. Ungár László
Prof. Dr. Ungár László
Nőgyógyász, Onkológus
Dr. Artner Attila
Dr. Artner Attila
Nőgyógyász
Dr. Bencsik András
Dr. Bencsik András
Szülész-nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Diker Binyamin
Dr. Diker Binyamin
Nőgyógyász
Dr. Gerő György
Dr. Gerő György
Nőgyógyász
Dr. Hartman Gábor
Dr. Hartman Gábor
Szülész-nőgyógyász
Dr. Magyar Zoltán
Dr. Magyar Zoltán
Szülész-nőgyógyász - nem tart rendelést
Dr. Máté Szabolcs
Dr. Máté Szabolcs
Nőgyógyász, Onkológus
Dr. Mészáros László
Dr. Mészáros László
Nőgyógyász
Dr. Molnár-G. Béla
Dr. Molnár-G. Béla
Nőgyógyász
Dr. Novák Zoltán
Dr. Novák Zoltán
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Orbán László György
Dr. Orbán László György
Nőgyógyász, Onkológus - Csak operáló orvos
Dr. Ruttner Zoltán
Dr. Ruttner Zoltán
Nőgyógyász
Dr. Sobel Gábor Balázs
Dr. Sobel Gábor Balázs
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Szakács Zoltán
Dr. Szakács Zoltán
Nőgyógyász
Dr. Tarnai László
Dr. Tarnai László
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Dr. Telek Tamás
Dr. Telek Tamás
Szülész-nőgyógyász
Dr. Tóth Károly Sándor
Dr. Tóth Károly Sándor
Nőgyógyász
Dr. Vermes Gábor
Dr. Vermes Gábor
Nőgyógyász - csak operáló orvos
Prof. Dr. Ungár László
Prof. Dr. Ungár László
Nőgyógyász, Onkológus
Szakorvosok böngészése

Árak
  • Méhen kívüli terhesség műtétei laparoszkóppal
    704 000 Ft
  • Petefészek ciszta eltávolítása (laparoszkóppal)
    Egyedi ár
  • Salpingo-oophorectomia egyoldali
    720 000 Ft
  • Salpingo-oophorectomia kétoldali
    856 000 Ft
Az árak tájékoztató jellegűek