Hírek

Hírek

Védekezzen az agyhártyagyulladás ellen!

2017-01-02
A Meningococcus okozta agyhártyagyulladás számos tünete lehet és gyors lefolyása miatt nehéz időben elkezdeni a kezelését. Cikkünkben összeszedtünk minden fontos tudnivalót az agyhártyagyulladással kapcsolatban.
Védekezzen az agyhártyagyulladás ellen!

Mi is az a Meningococcus okozta agyhártyagyulladás?

A Meningococcus okozta agyhártyagyulladás az agy és a gerincvelő fertőzéses megbetegedése, melyet a N. meningitidis nevű baktérium okoz. A baktériumnak 12 szerotípusa ismert. Magyarországon elsősorban az úgynevezett B és C szerotípus okoz megbetegedéseket, az utóbbi években a fertőzések 60%-ért a B-szerotípus volt felelős. A Meningococcus okozta agyhártyagyulladás hazánkban ritka betegségnek számít - 2-3 megbetegedés jut egy millió lakosra évente - azonban lefolyása nagyon súlyos.

A fertőzést nehéz időben felismerni, mivel a kezdeti tünetek nem specifikusak: influenzaszerű megbetegedés, megfázás tüneteihez hasonló láz, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, levertség, hányinger jelentkezhet. Később alakulnak ki a speciális, úgynevezett meningealis izgalmi tünetek, mint tartókötöttség, aluszékonyság, tudatzavar és akár görcsrohamok. A kórokozó a véráramba kerülve vérmérgezést okozhat, a kezdeti tüneteket követő 12 órán belül súlyos sokkos állapotot idézve elő, melynek következtében a betegek körülbelül 15-20%-a belehal a fertőzésbe a megfelelő antibiotikus kezelés ellenére is.

A gyógyult betegeknél számos szövődmény, fogyatékosság fordulhat elő, úgy mint halláskárosodás, látásvesztés, emlékezetkiesés, egyensúlyvesztés, koordinációs problémák, agykárosodás, vesekárosodás, idegrendszeri vagy mentális problémák, bénulás, amputációk, súlyos bőrkárosodás. A fertőzés emberről emberre cseppfertőzéssel, azaz szoros érintkezés útján terjed (köhögés, tüsszentés, csókolózás), elsősorban a közös háztartásban élők körében.

 

Kik a B csoportú meningitis fertőzés veszélyének kitett személyek?

A megbetegedés azok körében is előfordulhat, akik egyébként egészségesek, de fokozott kockázatnak vannak kitéve:

  • egy éves kor alatti csecsemők
  • 16 és 23 év közötti serdülők, fiatal felnőttek, kollégisták
  • katonák
  • immunkárosodottak, krónikus betegségben szenvedők
  • egészségügyi dolgozók
  • nemzetközi utazók

Kinek ajánlott az oltás?

A vakcina 2 hónapos kor felett bármely életkorban adható.

Az Országos Epidemiológiai központ 2016. évi ajánlása alapján a védőoltás elsősorban a csecsemőknek, a két éven aluli kisdedeknek ajánlható egyéni védelem biztosítása céljából, azonban az óvodáskorú gyermekek és a serdülők oltása is megfontolandó. Ajánlott továbbá a vakcina olyan gyermekeknek és felnőtteknek, akik alapbetegségük vagy egészségi állapotuk miatt az invazív Meningococcus betegség fokozott kockázatának vannak kitéve (pl. léphiányosok).

 

Van-e az oltásnak ellenjavallata?

Valamennyi védőoltás ellenjavallt lázas megbetegedés esetén, ilyenkor meg kell várni amíg az oltandó meggyógyul. Az oltás egyéni mérlegelést igényel immunkárosodott személyeknél, vérzékenység esetén, valamint az oltandónál korábbi oltást követően lezajlott súlyos allergiás reakció esetén. Várandósok oltásával kapcsolatban nincsen elegendő tapasztalat, oltásuk akkor javasolt, ha a fertőzés veszélye miatt ez egyértelműen előnnyel jár. Abszolút ellenjavallt az oltás beadása az oltóanyag bármely összetevőjével kapcsolatos érzékenység, allergia esetén.

 

Van-e az oltásnak mellékhatása?

Mint minden gyógyszernek a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai. Az oltást követően az oltottak több mint felénél tapasztalható enyhe oltási reakció, melyben a tünetek akár 3-7 napig is elhúzódhatnak. Ilyen tünetek lehetnek: fájdalom, bőrpír, duzzanat az injekció beadásának helyén, fáradtság vagy kimerültség érzés, fejfájás, izom- vagy ízületi fájdalom, álmosság, ingerlékenység, enyhe láz vagy hidegrázás, hányinger vagy hasmenés. Gyakori reakció a bőrkiütés, időnként előfordulhat magas láz, ritkán viszkető, hámló bőr, duzzadt nyaki nyirokcsomók.

 

Hány oltás szükséges a védettség eléréséhez?

Egy oltóanyag beadását követően a védettség körülbelül 2-3 évig tart ki, mely időszak az ismételt oltások beadásával növelhető.

Hazai ajánlás szerint:

  • 2-5 hónapos kor között megkezdett oltási sorozat esetén 3 oltás szükséges minimum 1 hónap időközzel, majd 12 és 23 hónapos kor között egy emlékeztető oltás, azaz összesen 4 oltás.
  • 6-23 hónapos csecsemők, illetve kisdedek esetében az alapimmunizálás 2 oltóanyaggal beadásával történik 2 hónap időközzel, majd szintén egy emlékeztető oltás szükséges, összesen 3 oltás
  • 2 éves kor felett 2 oltással történik az alapimmunizálás, emlékeztető oltás szükségessége egyelőre nem megállapított

 

Kérdése esetén jelentkezzen oltási tanácsadásra Nemzetközi Oltóközpontunkban, ahol munkatársaink egyénre szabott tanácsokkal látják el.

Nemzetközi utazás esetén a célországban elterjed baktérium szerotípusnak megfelelő oltóanyag beadása szükséges.