Tavasz van, gyönyörű...Támadnak a pollenek!


Dátum: 2021. 03. 31.

A tavasz, a természet kibontakozása sok ember számára az allergiás tünetek kialakulását hozza magával. Dr. Kovács Ilona, a Duna Medical Center gyermektüdőgyógyásza, allergológusa összefoglalja számunkra a legfontosabb tudnivalókat a pollenszezon szakaszairól és a leggyakrabban panaszt okozó növényfajokról.

A világ népességének 40%-a szenved allergiás náthában, de az utóbbi időben megnövekedett az asztma és az atópiás bőrelváltozások előfordulása is.

Az allergiás betegségeket a modern kor betegségének tartjuk, de már az ókorból is vannak leírások a szénanátha tüneteiről. John Bostock 1819-ben Angliában 28 betegről számolt be. A XIX században Charles Harrison Blackley ismerte fel a tünetek pollenekkel való kapcsolatát, s az első bőrpróbát is ő végezte.

Az alábbiakban a pollen allergiát okozó növények időszakos előfordulásait mutatjuk be. A világ különböző helyein, a környezet eltérő jellege miatt más és más növények okoznak problémát, ezért a különböző földrajzi területeken a pollenszezonok igen eltérőek.

Magyarországon a pollenszezont három szakaszra osztjuk. Az alábbiakban vastag-dőlt betűvel a gyakran panaszt okozókat jelöltük.

1.) Az első szakasz február elejétől április végéig tart. Ez a fák, cserjék virágzásának ideje. Közülük a leginkább allergén fajok az alábbiak:

  • A legkorábban virágzó bokor a mogyoró. A lecsüngő, 4-5 cm-es barkák nagy mennyiségben termelik a virágporszemeket.
  • Ezt követi a szil, a nyárfa, a gyertyán, a kőrisfa, a fűz, a juhar, a platán, a tölgy, és a fenyőfélék.
  • Később megjelenik a nyírfa, az éger, és a tiszafa.
  • A ciprusfélék közül a közönséges boróka honos Magyarországon. A kertekben, parkokban gyakran ültetett ciprusféle a tuja. Ha valakinél az egyik ciprusféle allergiát vált ki, akkor valószínű, hogy a többire is érzékeny.

2.) A második szakasz, a fűfélék virágzása május elejétől augusztus elejéig. Ide az alábbiak tartoznak:

  • A pázsitfűfélék népes családja mintegy tízezer fajukkal benépesítik az egész Földet.
  • Ide tartoznak a perjefélék, a csomós ebír, a tarackbúza, a csenkeszek, a mezei komócsin, a rozsnok, és a gabonák.

A fűfélék gyakori allergének. Ha valaki az egyik fajra érzékeny, akkor valószínűleg allergiás tüneteket mutatna egy másik kontinensen élő másik faj virágporszemére is.

3.) A harmadik szakasz a gyomok virágzása, július végétől a fagyok beálltáig (októberig):

  • A gyomok virágporszemei rendkívül agresszívak, komoly allergiás tüneteket okozhatnak.
  • A parlagfű a legagresszívabb allergén, júliustól októberig szórja virágporszemeit. Amerikából származik, igénytelen és gyorsan terjed. Már egyetlen parlagfű is hatalmas mennyiségű virágporszemet termel, ami azt eredményezi, hogy évente többezer parlagfű pollen kerül a levegőbe.
  • A csalánfélék virágpor-csomókat szórnak a levegőbe.
  • Egyéb allergén gyomok még a lándzsás utifű, a vadsóska (fodros lórom), a disznóparéj, és a libatopfélék.
  • A fészkesvirágúak közül igen erős allergén a fekete üröm, mely az elhanyagolt területeken ember-magasságú bozótokat hoz létre.

Az allergiás betegségek kialakulását genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők komplex kölcsönhatása okozza. A klímaváltozásnak a növényvilágra gyakorolt hatása okozza feltehetően az allergiás megbetegedések nagyobb arányú előfordulását.

A tünetek közül a legjellemzőbbek a vízszerű orrfolyás, a tüsszögés, a szem- és orrviszketés, az orrdugulás, a köhögés, és a fulladás. Elhúzódó, láz nélkül jelentkező tünetek esetén érdemes elvégeztetni az allergia vizsgálatot. Ha ismerjük a számunkra allergiát kiváltó növényeket, könnyebb azok elkerülése, valamint célszerű allergia ellenes gyógyszerek szedése a kritikus időben. A kezelésről lehetőségeiről és fontosságáról a doktornő egy másik cikkében, ide kattintva olvashat.

Az alábbiakban bemutatjuk néhány allergiát okozó növény képét:

Mogyoró porzós barkái

Mogyoró porzós barkái

 

Pázsitfűfélék

Pázsitfűfélék

 

Parlagfű

Parlagfű

 

Fekete üröm

Fekete üröm

 

Vadsóska

Vadsóska

 

A nyárfa virágja csak rövid ideig okoz allergiás tüneteket, a nyárfaszösz pedig - a közhiedelemmel ellentétben - nem okoz allergiát, csak mechanikusan ingerli az orrnyálkahártyát. A növény pozitív hatása viszont, hogy a lombkoronája, a levélzete a káros anyagokat (például az autók által kibocsájtott szennyezőanyagokat) kiszűri a levegőből. Egy 50 éves fa akár 405 kg-ot is "elnyelhet" évente! Tehát a légtisztító hatásuk fontosabb a szöszök okozta kellemetlenségnél.

 

Nyárfaszösz

Nyárfaszösz


Az alábbiakban bemutatjuk a különböző hazai növények virágzási, azaz allergizáló hatásának időszakait, az úgynevezett pollennaptárt (forrás; ANTSZ).

Pollennaptár

 

Ha időpontot szeretne foglalni tüdőgyógyászati szakorvosi vizsgálatra megteheti telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül a +36 1 790 7070-es telefonszámon, vagy online ide kattintva!

 

Ismerje meg gyermek tüdőgyógyászunkat:

DR. KOVÁCS ILONA