Hírek

Hírek

Mivel foglalkozik a szemészeti plasztikai sebészet?

2017-06-01
A szemészeti plasztikai sebészet a szemhéjak műtéti beavatkozást igénylő betegségeinek megoldásával foglalkozik. Ide tartozik a szemhéjak rendellenes állásainak helyreállítása, a szemhéjak sérülések utáni helyreállítása, a daganatok eltávolítása valamint a szemhéjak ezt követő rekonstrukciója. A szemhéjak esztétikai plasztikai sebészete elsősorban a korral járó elváltozások (mint például a felső szemhéj bőrének megereszkedése) műtéti korrekciójával foglalkozik.
Mivel foglalkozik a szemészeti plasztikai sebészet?

A szemhéjakat érintő leggyakoribb elváltozások

 

Megereszkedett, laza szemhéjbőr (dermatochalasis)

Pácienseink leggyakrabban a megereszkedett felső szemhéj bőrének (dermatochalasis) korrigálása miatt keresnek fel szemészeti plasztikai sebészt. Az életkor előre haladtával szinte mindenkinek meglazul a felső szemhéj bőre. Ez természetes folyamat, így gyakran csupán esztétikai célú beavatkozásról van szó. Előfordul, hogy a meglazult szemhéjbőr zavaróvá válik, akadályozza a látást és rontja az életminőséget. 

Szemhéjak hibás állásai

A szemhéjak hibás állásait – melyek lehetnek veleszületett vagy szerzett rendellenességek – szemészeti plasztikai műtétek során korrigáljuk. A három leggyakoribb hibás állás a ptózis, az ektrópium és az entrópium.

  • ptózis (szemhéjcsüngés): a felső szemhéj részben vagy teljesen takarja a pupillát, ezzel akadályozva a látást. Ilyenkor a szemhéjemelő izom operációjára van szükség. Lehet veleszületett elváltozás, de gyakoribb a későbbi életkorban szerzett forma. A gyermekkori, veleszületett ptózis esetén sokszor a korai műtét mellett kell dönteni, mert ennek elmaradása esetén tompalátás alakulhat ki, mely életre szóló fogyatékosság. Ptózist okozhat az életkor előre haladtával járó szöveti meglazulás, hosszú távú kontaktlencse viselés, sérülés, idegrendszeri betegség vagy daganat. A szövetek meglazulásából adódó ptózishoz gyakran társul a szemhéjbőr megereszkedése (=dermatochalasis) is, ekkor kombinált műtétre van szükség.
  • ektropium (kifelé billenés): leggyakrabban az alsó szemhéjon fordul elő és könnyezéssel jár. Okozhatja a kor előre haladtával járó szöveti lazaság, hegesedés a szemhéjbőrön, daganat, sérülés, vagy arcidegbénulás. Mivel a szemhéj nem védi megfelelően a szemgolyót, állandó kötőhártya, esetleg szaruhártya gyulladás alakulhat ki. Súlyos esetben a szaruhártyán fekély keletkezhet és a szaruhártya ki is lyukadhat, amely látásvesztéshez vezethet.
  • entrópium (befelé fordulás): jellemzően az alsó szemhéjon fordul elő, de bizonyos kötőhártya hegesedéssel járó betegségek esetén a felső szemhéj is érintett lehet. Okozhatja a kor előre haladtával járó szöveti lazaság vagy a kötőhártya hegesedése, melynek számos további oka lehet (herpesz fertőzés, kémiai sérülés, égés, egyéb sérülés, műtétek). A befelé forduló szemhéj és a szempillák súrolják a kötőhártyát és a szaruhártyát, mely állandósult gyulladáshoz vezet. A szemhéjak kifelé billenéséhez hasonlóan az entrópium is könnyezéssel jár, illetve tünetei még a szúró- vagy idegentest érzés, fényérzékenység. Itt is kialakulhat súlyos esetben szaruhártya fekély, szemgolyó kilyukadás és látásvesztés.

 

Ha Ön is észlelt hasonló elváltozásokat, foglaljon időpontot és keresse fel szemész szakorvosainkat!

 

Olvassa el a témával kapcsolatos további cikkeinket:

A szemhéjat érintő tumorok

A jégárpa

A szem balesetei

A szemészeti plasztikai műtét

A műkönny használata

A kontaktlencse használata