Hírek

Hírek

Élet a cukorbetegséggel

2017-02-13
Ha Önnek diabétesze van, különösen fontos odafigyelnie az egészségére és az életmódjára. Mivel ez a kórkép hosszútávú odafigyelést és gondozást igényel, ajánlott rendszeresen ellátogatnia kezelőorvosához.
Élet a cukorbetegséggel

Gyorslinkek a témával kapcsolatos cikkeinkhez:

1-es típusú cukorbetegség

2-es típusú cukorbetegség

Terhességi cukorbetegség

Diabétesz kisokos

Diagnózis

Szövődmények

 

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének, későbbi kialakulásának módja, a helytelen táplálkozási szokások megváltoztatása és a rendszeres mozgás, tehát a betegség kialakulása előtti életmódváltás. Ennek alapja a testsúly normalizálása. Kérje dietetikus szakember segítségét étrendje összeállításához, és mellette heti 3x30 percet intenzíven mozogjon úgy, hogy verejtékezzen. Megfelelő életmóddal a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők közel 70%-a megelőzhetné vagy késleltethetné a betegség kialakulását.
A már szénhidrát anyagcserezavarokkal küzdő betegek 30-35%-ánál fejlődik ki a metabolikus szindróma. Meghíznak, vérzsír rendellenességek jelentkeznek, megemelkedik a vérnyomásuk, melyre egyetlen hatékony megoldás a személyre szabott diétás étrend, a pontosan meghatározott gyógyszer vagy inzulinadagolás és a rendszeres testmozgás. A diéta, más néven táplálkozási terápia (medical nutrition therapy) magába foglalja a makro- és mikrotápanyagok, az élelmi rostok, az élvezeti szerek, a cukorpótlók és cukorhelyettesítők alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat és az irányelvek összességét.
1-es típusú cukorbetegségben az inzulinkezelés és a táplálkozás együtt biztosítja a megfelelő vércukorszintet – glikémiás kontrollt. 2-es típusú diabéteszben csak az életmódkezelés önmagában nem kielégítő volta esetén van szükség a terápiát gyógyszerrel – orális antidiabetikum és/vagy inzulin adásával kiegészíteni.

 

Étrendi ajánlások, szénhidrát kontroll

A cukorbetegeknek elsősorban nem „diétás” élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket a mindenki számára ajánlott általános élelmiszerekből kell összeállítaniuk. A táplálkozási anamnézist követően meghatározzuk az egyén energiaszükségletét, mely függ az életkortól, testtömeg-indextől, fizikai aktivitástól és az anyagcsere jellemzőitől is. A szakemberek által előírt naponta elfogyasztható, elfogyasztandó szénhidrát mennyiséget szükséges betartania. Az időről időre felbukkanó alacsony szénhidrát-bevitelt javasló „áltudományos” divatdiéták helyett, az 50-55%-ban szénhidrátot tartalmazó étrendet ajánljuk, azonban nem mindegy, hogy milyen típusú szénhidrátokat, illetve milyen elosztásban fogyasztja a cukorbeteg. Az édes íz pótlására számos lehetőség áll rendelkezésre.
A 2-es típusú, zömében túlsúlyos cukorbetegeknek édesítésre elsősorban az energiamentes édesítőszereket, illetve az alacsonyabb energiatartalmú cukorhelyettesítőket ajánljuk. Az édesítőszerek közti különbség édesítőerejükben, esetleges mellékízt okozó hatásukban, illetve hőstabilitásukban van. A cukorhelyettesítő anyagok szénhidrát- és energiatartalmuk miatt csak mértékkel, az előírt napi szénhidrátmennyiségbe beszámítva fogyaszthatók. Egyes fajták nagyobb mennyiségben már nemkívánt hashajtást is előidéznek.

Fontos a cukorbeteg életében:

  • az elfogyasztott szénhidrátmennyiség követése, számítása, a táplálék energiatartalmának szakember/orvos által megadott értékének tervezése, ami a kezelés meghatározó eleme a 2-es típusú diabétesz minden szakaszában,
  • célszerű kerülni a gyors vércukoremelkedést okozó ételeket (Glikémiás index - GI),
  • a GI fogalmának ismerete, a gyakran fogyasztott ételek glikémiás indexének (alacsony, közepes, magas) megtanulása, és annak az étrend tervezésekor történő figyelembevétele,
  • a napi étkezést több, általában három-ötszöri alkalomra javasolt elosztani.

 

Fizikai aktivitás

Az életmódváltás/kezelés részét képezi a rendszeres fizikai aktivitás, a testmozgás, ami a cukorbetegség kialakulásában, valamint a már meglévő diabétesz hatékony kezelésében is igen fontos. A testedzésnek közvetlen és közvetett szerepe van a szénhidrát anyagcsere javításában, ugyanis direkt módon, inzulin felhasználása nélkül képes csökkenteni a vércukorszintet, e mellett hozzájárul a fogyáshoz is. 5-10%-os testsúlycsökkentés már mérhető anyagcsere javulást eredményez. Személyre szabottan érdemes a mozgásforma típusát, intenzitását és gyakoriságát kiválasztani, ezt bízza szakemberre, a kezelőorvosára, gyógytornászra.
Fizikai aktivitás során érdemes vércukormérést végezni az esetleges hipoglikémia (vércukoresés) elkerülése érdekében. Gyógyszeres kezelésben részesülő cukorbetegek körében a mozgás hatására kialakuló vércukoresés elég ritka, azonban az inzulinterápiában részesülőknek számolniuk kell ezzel a lehetőséggel és szükség esetén az inzulin adagolásán módosítani.

 

Vércukor önellenőrzés

A rendszeres vércukorszint mérés egyrészt segít a betegnek megismerni a saját szervezetének reakcióit, hogy a különböző élelmiszerek által okozott vércukorszint emelkedés (glikémiás index) milyen mértékű, illetve az egyéb külső körülmények (fizikai aktivitás, lázas megbetegedés, menstruációs ciklus, időjárási frontok, stb.) hogyan befolyásolják vércukorszintjét. Másrészt a kezelőorvosnak szolgál információval a cukorbeteg anyagcsere-állapotáról, az alkalmazott gyógyszeres- és/vagy inzulinterápia hatékonyságáról, a beteg esetleges diétahibáiról, valamint összességében a kitűzött célok megvalósulásáról.
Fontos, hogy a betegek megfelelő technikával, valamint a kezelőorvos utasítása alapján – a kijelölt időpontokban – mérjék a vércukrukat, különben a kapott adatok nem lesznek elég informatívak a szénhidrát-anyagcsere vonatkozásában.
A rendszeres vércukorszint önellenőrzés javasolt az 1-es, a 2-es típusú cukorbetegeknek, illetve a terhességi cukorbetegséggel küzdő kismamáknak is.

 

Az étrend összetétele

A diabétesz mindkét típusában ajánljuk a zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátokban gazdag étrendet. Ennek megfelelően: 50–55% komplex, magas rosttartalmú (>30g élelmi rost/nap) szénhidrát, 15–20% fehérje (testtömeg kilogrammonként 0,8–0,9g), a fennmaradó hányadban zsír bevitele javasolt.
Előnyben részesítendők a magas rosttartalmú zöldségek, teljes őrlésű gabonafélék, a magas korpatartalmú kenyerek és pékáruk, gyümölcsök, a sovány tej és tejtermékek.
A 2-es típusú cukorbetegségben az egyik legnagyobb probléma az, hogy az étkezések alkalmával a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a hasnyálmirigyben termelődő inzulin az inzulinrezisztencia miatt nem képes hatását a szövetekben kifejteni. Ehhez kell alkalmazkodnia a diétás kezelésnek, azaz: lehetőleg kerülni kell a gyors vércukorszintemelkedést okozó ételeket, naponta többször kell enni, és étkezésenként meghatározott szénhidráttartalmú ételeket el kell fogyasztani.


Glikémiás index

A glikémiás index segít, hogy vércukorszintjét normál tartományban tartsa! A nyersanyagokat az étrendje összeállításakor azok szénhidráttartalma, vércukoremelő hatása (glikémiás indexe), valamint a zsírtartalma és fehérjetartalma alapján ítélje meg, válassza szét. A glikémiás index egy érték, ami megmutatja az élelmiszerek, ételek, italok vércukoremelő hatását. A táplálék vércukoremelő képességét viszonyítják a szőlőcukorhoz (glükózhoz). 100 g szőlőcukor vércukoremelő hatását veszik 100%-nak, hozzá hasonlítják (százalékértékben kifejezve) a többi élelmiszer vagy étel, ital vércukoremelő képességét.
A magas glikémiás indexű nyersanyagok, ételek, italok rövid idő alatt magas vércukorszintet okoznak. Erre a szervezet a vércukorszint-csökkentésért felelős hormon (inzulin) nagy mennyiségű kiválasztásával válaszol. A túl sok inzulin azonban vércukorszint eséshez és ennek következtében hirtelen kialakuló éhségérzethez vezet. Az Ön esetében, szervezetében az inzulinelválasztás pluszban már késve indul meg, valamint a keringésbe jutott inzulin nem képes hatását teljes értékűen kifejteni. Amit tehet, az az, hogy étkezésénél az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztásával a vércukorszintjét megóvja a hirtelen kilengésektől, emelkedéstől és csökkenéstől.

Az alacsony glikémiás indexű táplálékok lassan, egyenletesen emelik a vércukorszintet és mérsékelt inzulin kiáramláshoz vezetnek. Hosszú távon biztosítják a jóllakottság érzetet, a jó közérzetet. Éppen ezért a betartható és a vércukorszintet kedvező irányba befolyásoló étrend, az alacsony glikémiás indexű nyersanyagok választásán és fogyasztásán alapszik. Étrendje gerincét az alacsony glikémiás indexű, kis energiatartalmú zöldségfélék, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült lisztek, kenyerek, tészták adják. A fehérjebevitelt alacsony zsírtartalmú tejjel és tejtermékekkel, sovány húsokkal és hústermékekkel, halakkal, száraz hüvelyesekkel fedezze.

 

Praktikák

Ételkészítéskor nyersanyagaihoz kevés növényi zsiradékot tegyen, fedő alatt pároljon, sütőzacskót, római tálat használjon. Minél kevesebb ideig teszi ki alapanyagait hőközlési eljárásnak, annál inkább őrzik meg vitamin és ásványi anyag-, valamint rosttartalmukat, ami az Ön számára duplán kedvező, hiszen a rost csökkenti a glikémiás indexet. Csökkenti továbbá az egyidejűleg elfogyasztott fehérje és zsírtartalmú étel is. Kerülje a cukrozott italokat, ételeket és a zsírban gazdag készítményeket. Az oldal alján letölthető táblázatban megtalálja az élelmiszerek energia- és szénhidráttartalma mellett azt is, hogy alacsony, vagy közepes esetleg magas glikémiás indexszel rendelkezik az adott termék. A válogatásnál vegye figyelembe, hogy nyers vagy feldolgozott alapanyagot választ!

 

Élvezeti szerek fogyasztása

  • Kávé, tea: 1-3 eszpresszó kávé, illetve 2-4 csésze tea naponta fogyasztható. A koffein, tea nem emeli a vércukorszintet.
  • Cukorbeteg alkoholfogyasztása csak étkezéshez kapcsoltan tanácsolható. Alkoholos italok fogyasztásánál két szempontot kell mérlegelni: az alkohol- és cukortartalmat. Az alkoholtartalom tekintetében nők számára naponta legfeljebb 1, férfiak részére 2 egység fogyasztása jöhet szóba. (Egy egység = 1–1,5 dl bor; 3 dl sör; 2–3 cent töményital, azaz ~15 gramm tiszta alkohol.). A mérsékelt alkoholfogyasztás (napi 1-2 dl száraz vörös bor) a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében kockázatcsökkentő hatással bír. Nem szabad megfeledkezni az alkohol magas energiatartalmáról!
  • A cukorbetegekben kialakulható minden késői szövődmény – a szív-és érrendszeri betegségek, vese- és szembetegségek – esélyét növeli a dohányzás. Esetükben a magasabb vércukorszint az érbetegségek kialakulásának kockázatát 2-5 szorzóval emeli, a dohányzó cukorbetegek esetében pedig ez a szám 6-15-ös szorzó is lehet.

 

Lábápolás

A diabétesszel élőknél gyakrabban fordulnak elő fekélyek, kis vágások, horzsolások és fertőzések, hiszen a láb vérellátása a betegség miatt csökken és a kisebb sérülések is nehezebben vehetők észre az idegek károsodása miatt. A megelőzés érdekében vágja rövidre körmét és mossa meg naponta lábát kézmeleg vízben. Viseljen kényelmes, a lábára tökéletesen passzoló cipőket és lehetőség szerint járjon pedikűröshöz, aki nemcsak segít a lábápolásban, de talán hamarabb észre is veszi és felhívja a figyelmet az apró sérülésekre a bőrön. Naponta ellenőrizze lába állapotát, és ha bármilyen változást tapasztal, ne féljen megosztani kezelőorvosával!

 

Rendszeres szemészeti vizsgálat

A diabéteszes retinopátia kezeletlenül súlyos látásromláshoz, akár vaksághoz vezethet, hiszen a betegség következtében a szem kis erei károsodnak. A látásromlás késői tünet, ezért a diabétesszel élő pácienseknek évente ajánlott szemészorvos felkeresése, aki nyomon fogja követni szeme állapotát és segít az esetlegesen felmerülő kezelések (pl. lézeres műtét) lehetőségének feltérképezésében.

 

Olvasson többet a diabéteszről!

1-es típusú cukorbetegség

2-es típusú cukorbetegség

Terhességi cukorbetegség

Diabétesz kisokos

Diagnózis

Szövődmények

 

Bármilyen kérdés esetén foglaljon időpontot, és keresse diabetológusainkat:

Dr. Karádi István

Dr. Nádas Judit